Elhízás, avagy mi lehet a háttérben?

Az elhízás vagy más néven obesitas a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Tipikusan úgy szoktak fogalmazni, hogy akkor keletkezik súlyfeleslegünk, ha a szervezet számára szükséges energiamennyiségnél többet viszünk be. Azonban ez nem ennyire egyszerű, hátterében lehet genetikai ok, pszichológiai probléma vagy életmódbeli tényező is.

A túlsúly az emberek tudatában legtöbbször nem betegség-ként jelenik meg, főleg addig, amíg a szövődménybetegségek radikális életmódváltást nem sürgetnek. Ezért is rendkívül nehéz megelőzni, hiszen sokan már csak akkor döbbennek rá, hogy változtatniuk kellene, mikor már az elhízás valamilyen következménye alakult ki, illetve mikor már nehezen lehet megszabadulni a súlyfeleslegtől. Mivel a túlsúly kialakulásához vezető út rendkívül szerteágazó, a következőkben főleg a genetikai tényezőkre szeretnék kitérni. 



A túlsúlyos embereket sajnos sokszor megbélyegezzük, akaratgyengeséget, egészségtelen életmódot társítunk hozzájuk. Ez azonban többségében nem helytálló, hiszen az elhízás sokszor nem a túlzott evésnek, mint inkább a genetikai tényezőknek köszönhető. Az elhízásra való hajlam öröklődő tulajdonság. Azokban a családokban, ahol az egyik szülő sem elhízott, a gyerekeknek csak 10%-a lesz elhízott; ahol az egyik szülő elhízott, ott a gyerekek 40%-a lesz; ha pedig mindkét szülő elhízott, a gyerekeknek 70%-os esélye van az elhízásra. Próbálták ezt úgy megmagyarázni, hogy a gyerekek csak utánozzák a szüleik étkezési szokásait, de ikerkísérletekkel alátámasztották az elhízás genetikai alapját.


Testzsírsejtszám

A zsírsejtek kizárólag csecsemőkor és serdülőkor kezdetén képesek szaporodni, azonban méretüket egész életen át tudják változtatni a szervezet által raktározott zsír mennyiségének megfelelően. A túlsúlyos embereknek általában több és nagyobb zsírsejtjeik vannak, mint normál súlyú társaiknak. Tehát kapcsolat van egyrészt a gének és a zsírsejtek száma között, másrészt a zsírsejtek száma és a kövérség között. Ezzel magyarázható, hogy a zsírleszívásos beavatkozásokkal általában csak rövid ideig tartó eredményeket érhetünk el, hiszen a megszerzett karcsúság csak addig tart, amíg a zsírsejtek újra fel nem töltődnek. Egy zsírsejt pedig akár harmincszorosára is képes növekedni.


Az anyagcsere sebessége
Egyéni különbségeket mutat az is, hogy szervezetünk hogyan hasznosítja a fölöslegben bevitt kalóriákat; míg egyesek szervezete nagyobb részét átalakítja zsírtartalékká, addig másoké több energiát éget el a különböző anyagcsere folyamatokban. Ezért van az, hogy – kissé túlozva ugyan – míg az egyik ember szinte bármit megehet, nem fog rajta meglátszani, a másik már ha ránéz az ételre is, felszed pár kilót. Az anyagcsere optimális sebességének beállítása a megfelelő összetételű és időrend szerinti táplálkozással lehetséges. Ez rendkívül fontos a megfelelő testsúly kialakításában és annak megtartásában is.


Stabilizációs pont / Set point
A stabilizációs pont egy olyan az agyunk által meghatározott érték, amely próbálja a testsúlyunkat stabilizálni és nagyjából egyenlő értéken tartani. Ezért történhet az, hogy 1-2 kilót ingadozhat a testsúlyunk, de lényegesen nem változik általános körülmények között. Ezen kívül ez lehet a magyarázata annak is, ha valaki egy drasztikusabb fogyókúra után viszonylag hamar visszaszerzi a leadott kilókat, hiszen a szervezete az agy által „beállított” testsúly megtartására törekszik. Ennek köszönhető, hogy sokan pár kiló leadása után megállnak a fogyásban és komolyabb életmódváltás nélkül nem is sikerül nekik tovább folytatni. A legtöbb fogyókúrás gyógyszer is a stabilizációs pontra hat, úgy hogy azt lecsökkenti, így a szerveztünk által meghatározott zsírtartalom is kisebb lesz. Azonban az előbb említett okok miatt a gyógyszer szedésének abbahagyásával a stabilizációs pont is visszaáll az eredeti értékre. A fogyókúrás gyógyszereken kívül más, idegrendszert támadó gyógyszer is hatással lehet rá, így fordulhat elő, hogy különböző antibiotikumok vagy hormonkészítmények szedése során néhány plusz kilóra tehetünk szert.


Leptinszint
A leptin egy polipeptid, mely a zsírsejtekben termelődik és a hypothalamus számára jelzi a szervezet zsírtartalmát. Tehát normál esetben, minél magasabb a szervezet zsírtartalma, annál több leptin keletkezik, annak pedig táplálékfelvételt gátló hatása van. A túlsúlyos embereknél a leptinszint öröklődő rendellenessége is szóba jöhet, azonban gyakoribb, hogy elhízás esetén a szervezet fokozatosan érzéketlenné válik a leptinszintre, így a beépített mechanizmus nem gátolja a felesleges táplálékfelvételt.


Összegezve, a gének sokféle módon felelősek lehetnek az elhízásért: sok és nagy zsírsejt teremtésével, magas stabilizációs pont és alacsony anyagcsere-sebesség beállításával vagy a leptinszint rendellenességével. Ezeken kívül természetesen még rendkívül sok tényező vesz részt a súlyunk kialakításában. Ezért is fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő testsúly kialakítására és megtartására, hiszen ezzel is hozzájárulunk egy egészséges és kiegyensúlyozott élet kialakításához.


Szerző: Ortó Eszter
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. évfolyamának 6. számában.

Copyright 2016 SZINAPSZIS | Designed by Veethemes.com