A nők a Vénuszról jöttek?

Lássuk mi szól mellette: csodálatosak vagyunk és titokzatosak

Ellene: nem vagyunk bolygók

Mivel még a Földön sincs rendben a nemi egyenlőség kérdése, így az űrben miért is lenne: a Vénusz az egyetlen (isten)nőről elnevezett bolygó, másik ismert neve az Esthajnalcsillag.


Természetesen a Vénusz nem csillag, csakhogy a Hold után a második legfényesebb objektum az égbolton, így sokáig csillagnak hitték. Tapad a Napra, azaz napnyugtakor és napkeltekor is feltűnik, sőt, akár napközben is láthatóvá válik, sokáig időméréshez és tájékozódáshoz volt nélkülözhetetlen. A légköre miatt fénylik ennyire, a fénysugarak 60%-át visszaveri a kéntartalmú szén-dioxid felhőzet, emiatt a 20. századig szinte semmit nem tudtunk a felszínéről.

A bolygókutatók már régóta fenik rá a fogukat, hiszen nagyon-nagyon hasonlít a Földre, méretében, gravitációs erejében és aktivitásában a régi Földre emlékeztet. Tudod, rendkívül nosztalgikus a kénsav eső, mellé pedig a légköri nyomás is iszonyat magas és a levegő csupa szén-dioxid. Olyan forró a légköre, hogy a földihez hasonló ősóceánok, ha ki is alakultak, már elpárologtak. Száraz, mint a sivatag, és annyira kemény a kérge, hogy valószínűleg nincsenek olyan durva földrengések, mint itt a Földön (vénuszrengés, wow). Helyette, ha kitör egy vulkán (innen a kén), lehetséges, hogy remegés van, de nem olyan, mint itt. A vulkánok is bizonyítják, hogy kőzetbolygó, azaz tényleg nagyon hajaz a bolygónkra. Valószínűleg csak azért nincs rajta élet, mert túl közel van a Naphoz és túl fiatal (mi az félmilliárd év egy igazi nőnek).


Rövid kis mitológia

Vénusz a rómaiak istene volt, ahol nem alakult ki olyan történeti háttere, mint a görög Aphrodité esetén. Mindkettőt a vágy, a szerelem, szex, termékenység istennőjeként ismerte meg a világ. Vénusz fia Ámor (Cupido/Érosz), akiről a többségnek a cuki kis nyilas vakarcs jut eszébe. Az eredeti sztori ennél sokkal bonyolultabb, már abból sejtheted, hogy a csaja neve Psyche (Psziché).



Április elseje volt az istennő ünnepnapja (Veneralia), ilyenkor néhány nő fogta és megfürdette a szobrát. Ez újdonság volt, sokkal bonyolultabb ünnepi rituálékkal rendelkeztek a rómaiak, magát az ünnepet egy Orákulum kérésére csinálták. Ezzel akarták felhívni a figyelmet az akkori időben szexuális deviációnak tartott aktusokra.

És mi számított deviációnak? A nők (és férfiak) ellen elkövetett erőszak, valamint a Vesta-szüzekkel szembeni szexuális visszaélés. Ha azt hiszed, hogy elítélték a homoszexualitást vagy a házasság előtti szexet, hát nem igazán. Viszont ha egy Vesta-szüzet tisztátalansággal vádoltak meg, élve eltemették. Mielőtt a sokszínű szexualitás ünnepe, a Veneralia megszületett, három Vesta-szüzet vesztettek el egy év alatt.


Vissza a bolygóra
Azt tudjátok, hogy a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint mi, a Földről pedig a Holdfázisokhoz hasonlóan láthatunk televénuszt meg újvénuszt. Utóbbi esetben nem tűnik el, csak közelebb van, és ez így csillagászatilag logikus. Merthogy a Hold akkor tűnik el, ha rávetül a Föld árnyéka, Újvénusz akkor van, ha a Föld árnyéka a Vénuszra vetül... persze hogy vetődne rá az árnyékunk, hiszen a Nap és köztünk kering. Valójában a Nap árnyéka vetülhet a Vénuszra, aminek semmi értelme, úgyhogy közös megegyezés szerint akkor van Újvénusz, ha a Vénusz ránk vetíti árnyékát.

Vénusz-átvonulás: igen, erre hasonlóan szeretnek ugrani a bulvárlapok, mint bármely másik kicsit hangzatosabb nevű, kicsit ritkább jelenségre. MINDEN bolygóátvonulás pusztán matema-
tika. Mivel erre az egyetemre járunk, feltételezem nem kell a közeljövőben ilyesmit kiszámolnunk. Átvonulás akkor történik, amikor egy égitest a megfigyelő irányából nézve látszólag egy másik égitest elé kerül, és elhalad előtte. Kepler III. Törvénye értelmében a naphoz közelebb keringő égitest hamarabb tesz meg egy kört, mint egy külsőbb pályán mozgó társa, így minden bolygóra elmondható, hogy a nála kisebb átmérőjű pályán keringő többi bolygó rendszeresen elhalad közte és a Nap között.

A Vénusz nagy és közel van, ezért szeretjük megfigyelni, mikor átvonul. Bár minden kör során (225 naponta) elhalad a Nap előtt, mi éppen nem vagyunk ott (egy irányba keringünk), így 584 naponként van Nap-Föld között elvonulás. Ámde ez nem elég, egy bizonyos szögben kell érkeznie a Vénusznak, hogy matematikailag és csillagászatilag átvonulás lehessen. Ez 120 évente történhet meg, úgyhogy 2117. december 11.-ét írd fel a naptáradba (± 4 nap). Ilyenkor a Napba kell nézni, hogy lásd a Vénuszt, úgyhogy addig szerezz egy spéci napfogyatkozás-néző szemüveget. Ez is napfogyatkozás, csak erős túlzással – egy pici pötty áthalad a Nap előtt.


Valójában ezek a jelenségek a csillagászoknak voltak nagyon fontosak (mily meglepő), hiszen ezek alapján született meg a Föld-, majd Napcentrikus világkép – ugyanaz a bolygó támasztotta alá és cáfolta meg a geocentrikus világképet. Az átvonulások miatt hitték, hogy a Vénusz közelebb van a Földhöz, mint a Nap (eddig rendben), és ezt bizonyítéknak gondolták. Majd Galilei megfigyelte a Vénusz fázisait, ami csak akkor lehetséges, ha a Nap körül kering minden addig ismert bolygó.



Vesta-szüzek: Vesta istennő papnői voltak az ókori Rómában. Létszámuk eleinte négy, később hat fő volt.

Szuper-rotáció: A Vénusz atmoszféráját az erős szelek uralják, amik a bolygó forgásánál jóval gyorsabban mozognak, ezért ezt szuper-rotációnak nevezik.

Vénuszi pentagram/Vénusz pentagramja: Bevallom, erről először egy regényben olvastam (Dan Brown), jól utána is néztem – mivel a Vénusz hamarabb megtesz egy kört a Nap körül, plusz folyamatosan hol alulról, hol felülről kerül a látóterünkbe, a Földről megfigyelt útja egy ötszögű csillag/virágalakzatot ír le.



Szerző: Zajkás Petra
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. évfolyamának 5. számában.

Copyright 2016 SZINAPSZIS | Designed by Veethemes.com