Nézz a szemembe!

Valószínűleg feltűnő lehetett számotokra, hogy az elmúlt 1-2 hónapban egy medikus társatok fényképezőgéppel és vakuval járja az egyetemek bejáratait és néhányatokat leszólít: „Nézz a szemembe, megnézhetem milyen színű a szemed?...” Valószínűleg többségetek furcsának gondolta ezt, de a vállalkozó szellemű önkénteseknek köszönhetően valósulhatott meg ez az újságcikk, mely szerintem testünk legszebb érzékszervét hivatott bemutatni.

A szem a lélek tükre- tartja a mondás. Ez nem véletlen, hiszen tekintetünkből érzelmeinkre és pillanatnyi hangulatunkra lehet következtetni. Például ha lesütjük szemünket, feltételezhető, hogy zavarban vagyunk, vagy ha éppen kevés pislogással a távolba meredünk, az arra enged következtetni, hogy valamin bizony nagyon elgondolkoztunk.


Úgy tartják, a szemszín is fontos tulajdonságokat hordoz, hiszen arról az egyén személyiségére lehet következtetni. A barna szem melegséget áraszt és megbízhatóságot tükröz. A zöld szemet titokzatosnak tartják, nem véletlenül, hiszen a mesékben és filmvásznon mágikus erőket jelképez. A kék szemek viselőit pedig különleges szépségeknek és hipnotikusnak vélik.Természetesen nincs tudományos alapja,hogy a szemszín miként határozzameg személyiségünket, viszont annak annál inkább, hogy a szemszín kialakulásában milyen tényezők játszanak szerepet.

Anatómiai háttér, a szivárványhártya elhelyezése

A szemgolyót kívülről befelé három réteg építi fel, melynek mindegyike jellegzetes megjelenéssel, szerkezettel és elsődleges funkciókkal bír. A legkülső réteg a szem rostos burka (tunica fibrosa), amelynek elülső részét az átlátszó szaruhártya (cornea), hátsó részét a fehér ínhártya (sclera) alkotja. A következő burok az érhártya (tunica vasculosa), ami a szivárványhártyára (iris), a sugártestre (corpus ciliare) és valódi érhártyára (choroidea) tagolódik. Legbelül foglal helyet az ideghártya (tunica nervosa), más néven retina vagy recehártya. A szem belsejét pedig a kocsonyás összetételű üvegtest (corpus vitreum) tölti ki.
Az iris struktúrája

A szivárványhártya egy diaphragma szerű, lapos gyűrű alakú lemez,amely a pupillát fogja közre. A pupilla élettani feladata a szembe jutó fény mennyiség szabályozása, ezzel védve a retinát. Félhomályban, erős szimpatikus izgalom esetén, illetve pozitív érzelmek hatására a pupilla tág, míg erős fényben, szimpatikus izgalom hiányában (fáradtság), valamint negatív érzelmek jeleként szűkül. Normális körülmények között 2-8 mm tágasságú.

Az iris a következő rétegekre bontható:

A) Endothelium: legkívül elhelyezkedő réteg, melynek felszíne egyenetlen, a kiemelkedő és besüppedő részek - ún. iriscrypták - váltakozása miatt.
B) Stroma iridis: benne erek és izmok futnak, melyeknek egyensúlya határozza meg a pupilla méretét.
C) Stratum pigmenti iridis: a szivárványhártya két pigmenthámból álló hátsó felszíne.

A szemszínt meghatározó tényezők

A szivárványhártya adja szemünk jellegzetes színét. Az emberi szemszín a következő színek különböző árnyalataiban és keverékeiben mutatkozhat meg: barna, zöld, kék, szürke. A szemszíneknek a változatos előfordulására utal maga az írisz elnevezés, hiszen a görög szivárvány jelentéssel bíró kifejezésre vezethető vissza.

A szivárványhártya legbelső része két rétegből áll: egy pigmentekkel teli külső rétegből és egy vérereket tartalmazó belsőből. Az első réteg melanin tartalma határozza meg szemünk színét. Tehát amennyiben a külső réteg erősen pigmentált, akkor a szem színe barna színű lesz. Amikor viszont a pigmentáció gyenge, az elülső rétegen keresztül láthatóvá válik a belső. Ebben az esetben a szivárványhártya kéknek vagy más világos színűnek látszik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szín az elülső réteg pigmentációjának és a hátsó rétegben található vérerek színének együttes eredménye.

A szivárványhártyának nem csak a színe, hanem a mintázata is egyedi. Ez utóbbi, a már említett iriscrypták és a pupilla méretét meghatározó izomrostok lefutásától függ. Továbbá az iris stromájában elhelyezkedő kollagénrostok elhelyezkedése is szerepet játszik ennek kialakításában. A kollagénrostok elhelyezkedése egész életünk során állandó.

Létezik egy olyan különleges jelenség, amikor a két szem szivárványhártyájának színe különböző. Tehát az egyik szem színe például kék, a másiké pedig barna. Ezt heterochromiának nevezzük, amely az állatvilágban is gyakran megjelenik. Két különböző szín egy szemen belül is előfordulhat, ezt a szem íriszében látható szektorszerű színváltozást pedig iris bicolornak nevezzük.

Viszont fellelhető olyan kórkép is, amikora szivárványhártya elülső rétegében egyáltalán nincsenek pigmentek (albinismus esetén) vagy akár az iris szövetének egésze hiányzik (anirida). Ekkor a hátsó réteg erősen áttűnik, amely rózsaszínes árnyalatot ad a szemnek.


A szemszín megváltoztatása

Szemünk színének kialakulása domináns-recesszív öröklődés menetet mutat, viszont annak öröklődése valójában egy bonyolult génkölcsönhatáson alapszik. Végleges színét 2-3 éves korra éri el. Színe felnőtt korban betegség jeleként változhat. Amennyiben elégedetlenek vagyunk szemünk színével, akkor a következő módszert alkalmazhatjuk.

A szemszínünk ideiglenes megváltoztatását ún. kozmetikai kontaktlencsékkel érhetjük el. A kozmetikai lencsék két csoportba oszthatóak: színes illetve színezett lencsékre. A színes lencsék használhatóak az alap szemszín elfedésével annak módosítására. A színezett lencsék pedig a természetes, világos szemszín kiemelésére kínálnak lehetőséget.

Színes kontaktlencse illesztése nem csak egyszerű kozmetikai célból, hanem esztétikai, optikai vagy szemorvosi indikáció miatt is történhet. Ilyenkor a festett lencse szembetegség vagy defektus kezelésére, avagy elfedésére szolgál. A festett lencsék felhasználhatók például a szivárványhártya részleges vagy teljes hiánya (aniridia), iris coloboma, illetve albinismus eseteiben a photophobia miatt, a szembe jutó fény mennyiségének csökkentésére.

Ugyanakkor kifejlesztettek egy olyan eljárást, amellyel a szemszín tartósan módosítható. A műtét során egy speciális vékony és rugalmas szilikon gyűrűt, ún. iris implantátumot helyeznek a szem elülső csarnokába. A beültetett implantátum teljes egészében eltakarja a hátrébb elhelyezkedő iris természetes színét, így kizárólag a szilikon színe érvényesül. Az eredetileg terápiás célra használatos módszer manapság kozmetikai célból is egyre többször kerül alkalmazásra. A műtétet csak bizonyos országokban végzik el, a kozmetikai okból történő műtétet pedig még kevesebb szemészeten vállalják, hiszen a beültetett implantátum a későbbiekben igen komoly szövődményeket okozhat. A behelyezett gyűrű akadályozhatja a csarnokvíz elvezetődését a szemből, ezzel magas szemnyomást okozva. A tartós ideig fennálló emelkedett szemnyomás az idegrostok pusztulásához, majd vaksághoz vezet.

Szemszín földrészenkénti, illetve az egyetemen való eloszlása; statisztika

A barna szemszín előfordulásának aránya a legnagyobb, míg a tiszta zöld szemszín a legritkább a világon. Ázsiában és Afrikában él a legtöbb barna szemű ember, a kék szem megjelenése pedig Európában, illetve, Kanada és Ausztrália európai eredetű lakosságában a leggyakoribb. Összességében viszont azt mondhatjuk, hogy az egyenlítőtől távolodva nő a világos szem előfordulási aránya.Ez az UV sugárzással hozható összefüggésbe, hiszen napsütéses övezetben az UV sugárzás védelme érdekében, a melanocyták termelte melanin mennyisége emelkedett.

A fotózáson résztvevő egyetemi hallgatók szemszíne pedig a következőképpen alakult:

A fotózások során hozzávetőlegesen 30-40 hallgató szemét sikerült lencsevégre kapnunk. A statisztikák megegyeztek a várható eredményekkel: a hallgatók 50-55%-a barna szemmel tekint a világba, 40-45%-ának szeme kék színben pompázik (a kékszeműek fele rendelkezik centrális heterokrómiával), és 2-5%-ban zöld színű szempárral rendelkezik (jellegzetesség, hogy a tiszta zöld szem mindössze egy lány esetében fordult elő). További érdekesség még, hogy a barna szeműek többségének az iris széli régióban enyhe zöld elszíneződés mutatkozik (szimplán kevesebb pigment miatt), illetve sok hallgató szemében volt látható elszórt elhelyezkedésű hot spot jellegű melanin szemcse (ez a jelenség a kék szem tulajdonosainál volt a legfeltűnőbb).

A fotózáson résztvevő hallgatók nem- illetve korbeli eloszlása: 22 lány (egyikük színes kontaktlencsét is viselt a vaku villanásakor ), 4 fiú, valamint egy nyugdíjas korú is szerepel a sorozatban.

Vajon megtalálod a saját szemed; kitalálod, kinek a szeme szerepel kétszer, amelyből az egyiken színes kontaktlencsét visel? Amennyiben úgy gondolod, megtaláltad a szemed az újságban ne habozz, kérdezz minket bátran!


Záró gondolatok

A híres dal úgy tartja, hogy „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék”. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy minden egyes emberi szem színe és rajzolata csodálatos és egyedi, akár egy ujjlenyomat. Néhányan hiába elégedetlenkednek szemük színével, véleményem szerint fontosabb annak egészsége és őszinte tekintete. Szakmai szemmel pedig azt gondolom, hogy mivel a környezetünk 90%-át látásunkkal érzékeljük, a legfontosabb, hogy látószervünk megfelelően működjön, és egészsége megtartott legyen.   

Források: Sekuler, R. & Blake, R. (2000) Észlelés. Budapest: Osiris; Tarsoly, E. (2010) Funkcionális anatómia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; Végh, M. (2011) Kontaktológia Budapest: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Közreműködtek: Kiss Györgyné optometrista, Dr. Maneschg Otto szemész szakorvos
Fotóasszisztensek: Egyed Gyula és Polyák Eliza


Szöveg: Kadlok Bernadett
Fotó: Bányai Bálint

A teljes képanyag megtekinthető a Szinapszis Facebook-oldalán.

Copyright 2016 SZINAPSZIS | Designed by Veethemes.com