Homeopáciens

A Homeopáciensek által vallott nézetek körülbelül annyira versenyképesek a fejlődésben lévő tudománnyal szemben, mint a háromlábú suszterszék: ahogy a mai időkben cipészre sincs már szükség, úgy ezzel együtt a suszterszék is kiment a divatból. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a négylábú szék stabilabb alapokon áll, mint a háromlábú, és a négylábú székek sorában eleve sokkal személyreszabottabb ülőalkalmatosságok találhatóak, mint a háromlábúakéban. Ehhez hasonlóan személyre szabott lehet a gyógyítás is, a gyógyszerek egyéni igényekre való szabásával. Azonban amíg foggal-körömmel ragaszkodunk a gyógyítás suszterszékéhez, a homeopátiához, addig nincs lehetőség továbblépni ebbe a jövőbe.

A Homeo-páciensek szemléletei sokféle környezeti hatásnak ellenállnak. Ilyenek például a józan ész, a természettudományos kutatások eredményei, a hitelt érdemlő szakemberek véleménye. Meglátásaik terjedését elősegíti a szabad verseny, az alternatív orvoslás egyéb ágazatai és az olyan tudatmódosító emberek, akik egy telejósdában is megállnák a helyüket. Valóban elégséges a gyógyulásba – és az orvosi omnipotenciába – vetett hit az egészség visszaszerzéséhez? Netán túlbecsült lenne a placebohatás? Egyáltalán etikus-e egy komplett üzletágat építeni egy minden bizonyítékot mellőző, inkoherens hipotézisrendszerre? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Dr. Boldogkői Zsolttal, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet intézetvezető igazgatójának segítségével.



2013. február 6-án jelent meg az Indexen „Homeopátia – a nagy átverés” címmel Boldogkői nagy port kavaró cikke, melyre azután misszióját építette. A Magyar Homeopata Orvosi Egyesület a magyar jogszabályokra és az uniós előírások betartására hivatkozva hárította el az igazgató úr érvelését, melyből egy olyan összefüggést vélek kihallani, hogy ami törvényes, az igaz, és vice versa.

„Az igazat mondd, ne csak a valódit…”

Valódinak tűnhet bármely homeopátiás szer hatása mindaddig, amíg farmakológiai szempontból meg nem cáfoljuk. Minden terápiának közös pontja, hogy hisznek benne. Nem is ezzel van a gond, hiszen az élet minden területén szükség van a hitre. Ám azt alaposan meg kell választani, hogy mi az, amiben hiszünk. Egy másik támadott felülete Boldogkőinek, hogy ő biológus. Itt szeretném azt kihangsúlyozni, hogy a biológus az emberi működéssel, az élő szervezettel foglalkozik, így megvan a szakértelme, kvalitása ahhoz, hogy ilyen kérdésekben állást foglaljon. A praktizáló orvos viszont rendszerint nem kutat, nem alkot kontrollokat, nem alkalmaz statisztikát a megfigyelései értékelésére. Dr. Katona Edit pszichiáter egy új fogalmat alkotott 2014-ben: bevezette a „Boldogkői-jelenség” kifejezést. Ez nem sokáig maradt visszhang nélkül, ugyanis egy hétre rá Dr. Mari Zoltán, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem neurológus professzora felhívta a figyelmet arra, hogy az orvostudományi kutatók köre nem szorítkozik csak az orvosokra, és Boldogkőivel egyetértve kifejtette, hogy az alternatív gyógymódokkal szemben indokolt lenne a klinikai tesztelés elvárása minden esetben.

Szomorú tény, hogy az orvostársadalom eléggé megosztott a homeopátia kérdéskörében, holott egy tudományos tényeken nyugvó szakterületnél ez eleve nem fordulhatna elő. Sajnos a tudományos és orvosi szervezetek nem állnak ki az áltudományokon alapuló módszerekkel szemben. Tudjuk, hogy nem működnek, de senki sem akar róla beszélni. Szervezetileg egyedül a Szkeptikusok Társasága áll ki a nyilvánosság elé a racionalitás nevében.

A professzor úr szerint a magyarázat a megosztottságra a pszichológiában rejlik: az emberi agy nem egy logikai elveken működő gépezet, könnyen meggyőződéssé lehet formálni bármilyen hitrendszert, amiben az embernek érdekeltsége van, s ez teljesen ellentmondhat a józan észnek is. Úgy gondolom, ez azért nagyon veszélyes, mert ahogyan a hitet nem lehet érvekkel felépíteni, ugyanúgy nem lehet lerombolni sem ellenérvekkel. Boldogkői szerint valószínűleg azok az orvosok hajlandóbbak befogadni a homeopátia elveit, akik nem tették a magukévá a természettudományos gondolkodás alapjait.

Érdekes jelenség, hogy a nyugati társadalmakban, ahol fejlettebb az egészségügy, mint például Angliában, Svájcban, állami támogatást is élveznek a homeopátiás szerek, a helyi TB támogatja őket. Ez főként annak tudható be, hogy a tudomány és az orvoslás szakmai szervezetei nem lépnek fel hatékonyan, másrészt mint demokratikus országok a szólásszabadság zászlaja alatt kiállnak ezen termékek árusítása mellett. Holott ez nem társadalmi szinten eldöntendő kérdéskör, hanem attól független, szakmai hátteret igénylő megoldásért kiált. A demokráciának és a tudománynak ezt az összemosottságát kellene elkerülni, megértetve azt a szempontot az emberekkel, hogy igenis vannak olyan témakörök, amik szaktudást igényelnek, és nem lehet mindenkinek belekontárkodnia a szabad véleménynyilvánítás nevében. A kiskapuk keresésére – vagy építésére – is remek lehetőségeket kínál a pluralista demokrácia: mivel ezeket a termékeket a gyógyászatból kivették és áttették egy más kategóriába, ezért egyszerűsített engedélyezési protokoll vonatkozik rájuk, vagy pedig mint táplálék kiegészítőket forgalmazzák. És hogy miért nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre a készítményekre? Mert természetesen elvéreznének az engedélyezési eljárás során – szinte kivétel nélkül mindegyik.

Hazánkban 2013. április 1-től az addig forgalomban lévő, gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény kategóriát felosztották két csoportra: a kizárólag növényi összetevőket, vagy növényi összetevőt is tartalmazó, gyógyhatású termékeket gyógyszerré minősítették, mellyel ugyanakkor a Gytv.-ben meghatározott, a gyógyszer-engedélyezési eljárás díjánál kedvezőbb díjtétel vonatkozik rájuk, illetve azok a gyógytermékek, amelyek nem kerültek át a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába, de gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményként érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek, 2013. április 1. napját követően is forgalomban maradhatnak gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény termékkategóriában. Ezzel a gyógyszerré avanzsálással az átverés gyakorlatilag legalizált lett. Az már csak hab a tortán, hogy ezek közül van, amit az orvos ír fel, vagy a patikus ajánl. Ez azért veszélyes, mert ha egyszer netán ezeket a szereket kivonnák a forgalomból, egyesek szemében bizonyosan hitelét vesztené a modern orvosolás, nem is alaptalanul.

A Gazdasági Versenyhivatal egy ideje már felvette a kesztyűt az egészségügyben jelen lévő bizonyos átverés típusokkal szemben, de Boldogkői Zsolt szerint sokkal hatékonyabb lenne az, ha szakmai szervezetek vennék fel a harcot. Ez kicsit hasonlatos Al Capone esetéhez, aki köztudottan számos gyilkosságot követett el, vagy bujtott fel rá másokat, mégsem ezért, hanem adócsalásért sikerült csak hűvösre tenni. Mivel hivatalos pecsét véd egyes termékeket (pl. homeopátiás szerek), ezért is nehéz eliminálni őket a gyógyszertárak polcairól.

„Vétkesek közt cinkos aki néma…”

A Tudományos Akadémia nyilatkozata a homeopátiával kapcsolatban szintén nem egyértelmű, az akupunktúráról pedig támogatóan nyilatkozik. Egyes orvosi lapokban is módszeresen kerülik a téma felvetését, mivel tudják, hogy ez megosztja a szakmát. Pedig a kényes ügyekkel is kötelességünk lenne foglalkozni, mert anélkül egy ilyen fontos ügy végére nem lehet pontot tenni. Sokan azzal a kifogással élnek Boldogkői ellen, hogy lebecsüli a placebohatást, talán azért, hogy saját maguk számára mentséget találjanak a hallgatásra. Holott a placebohatást etikusan illik kezelni, s épp ez a szempont vész el akkor, amikor beengedjük a bizonyítékokat nélkülöző, áltudományos orvoslást a mindennapokba, kvázi átverjük a gyógyulni kívánó embereket. Az a fajta placebohatás, mely az orvosi tekintélybe, illetve a gyógyszerbe vetett hiten alapul még etikusnak tekinthető, ám onnantól kezdve, ha azt mondjuk, hogy ez a szer vagy kezelés tartalmaz bármiféle valós, xy nevű hatóanyagot, az már hazugság. Ha az átvert páciensek rájönnek egyszer ezekre az átverésekre, attól fogva már a hagyományos orvoslásban sem fognak megbízni.

Boldogkői Zsolt indított egy petíciógyűjtést is, melyet a beveszed.hu-n lehet aláírni. Minél előbb jó volna elérni a tízezres létszámot, melynek esetén lehetne kérvényezni a hazai szakmai szervezetek szerepvállalását is. Egyelőre a vártnál sokkal több orvos írta alá a petíciót, ám a hétköznapok emberei nem tolonganak túlságosan a listán. Természetesen mindenkinek magánügye eldönteni, hogy mit vesz be a gyógyulás reményében, ám az sokkal bosszantóbb, hogy valakik ezt üzletté teszik, ebből szereznek nyereséget. 

A hagyományos gyógyszerek homeopátiás szerekkel való helyettesítésének végeredményben káros hatása van, mivel kiszorítja az igazoltan eredményes gyógyítást az őt megillető helyéről. Egyetemünkről is több oktatónak szerepel a neve listán, ami jelzi, hogy a magasabb tudományos fokozatot elértek körében könnyebb az észérvek alapján történő meggyőzés. A professzor úr meglátása szerint a homeopátia ellen érzett kétkedést ki lehet terjeszteni az alternatív orvoslás egészére is. Ésszerűbb ugyanis az egész alternatív orvoslást egy globális hatástalanságként definiálni, még akkor is, ha netán egy-két kivétel, mint például a gyógynövény-terápia egyes termékei átmennének a tudomány rostáján, noha ott sem egyedi eset, hogy az eddig hatásosnak gondolt készítményekről kiderül, hogy nem hatnak, vagy nem rendelkeznek klinikailag releváns hatással. Tehát az alternatív orvoslás főbb ágairól bátran kijelenthetjük, hogy nem működőképesek. Ilyenek például az akupunktúra vagy a csontkovácsolás, noha a csontkovácsolásnak az a része, mely a hagyományos orvoslással határos, működhet, de a háttérben megbúvó elméleti része, mely szerint intelligencia kering a gerincben, ami a csigolyák elfordultsága miatt megakad, az humbug, áltudomány. Ugyanígy téveszmeként kezelendő a szervezet lúgosításának szükségessége is az ún. lúgosító ásványvizekkel, ami ha működne, akkor is káros hatással lenne a szervezet normál pH-jára.

Az igazán nehéz feladat a közvélemény megváltoztatása, hiszen az átlagember gondolkodása távol áll a tudományostól, de ha elég sokszor lehetne hallani a médiában autentikus emberek véleményét, az talán elgondolkodtatna pár embert, akik aztán továbbadhatnák az információt saját köreikben. Ennek eléréséhez azonban szükség lenne a szakmai szervezetek és a hatóságok közreműködésére is, akik, ha kimondják, hogy „a király meztelen”, radikálisabb változást érhetnének el a közfelfogásban. Angolszász országokban, mint például Amerikában, ahol a tudomány nagyobb megbecsülést élvez, az ottani gyógyszer- és élelmiszerügyi hatóság (FDA) bekérte a szakvéleményeket a homeopátiával kapcsolatban, és ha nyilvánvalóvá válik ezen szerek hatástalansága, elképzelhető egy olyan drasztikus lépés, ami talán Európában sem marad visszhang nélkül. Angliában megkísérelték a homeopátiás szerek állami támogatásának megvonását, de a királyi család nyomására a minisztérium ezt az eljárást felfüggesztette. Svájcban is próbálkoztak hasonlóval, de a nép visszaszavazta azt. Talán ebben a szituációban mutatkozik meg a leginkább az, hogy szakmai kérdésekkel nem a népet kell terhelni, hanem a tudományt, így a homeopátia engedélyezése vagy beszüntetése nem lehetne közakarat kérdése. A tudományos felfedezések korában volt, amikor csak egyetlenegy ember tudta az igazságot, így ha akkor is szavazással döntöttek volna a tudományos kérdésekben, akkor az emberek leszavaztak volna minden újító gondolatot, és ma még mindig egy barlangban ücsörögnénk, vagy égetnénk a boszorkányokat.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás megköveteli, hogy az áltudományoknak ne legyen helyük a mindennapi orvoslásban, különben az ember pont azt a tulajdonságát veszíti el, amire a leginkább büszke: a racionális gondolkodást. A páciensek tájékozatlansága és az őket félretájékoztató, modern orvoslásnak hátat fordító, gyógyító személyzet vonható ezért felelősségre. 

A homeopátiás orvoslásban hívők hiedelemrendszerének gyenge tudományos támasztékait ismerve már nem az a kérdés, hogy nézetek igazak-e vagy sem, hanem, hogy ezek mikor fognak kiszelektálódni a köztudatból.

Készítette: Maár Melinda
A cikk nyomtatott verziója a Szinapszis XII. évfolyamának 2. számában jelent meg.

Copyright 2016 SZINAPSZIS | Designed by Veethemes.com